A mikrobiom

A krónikus gyulladásokban – melyek a megbetegedési és halálozási statisztikák élén álló ún. népbetegségek közös patogenetikai útvonalai – meghatározó tényező a mikrobiom nem megfelelő állapota.

A XIX. században Ilja Mecsnyikov figyelt fel arra, hogy a hosszú élettartam és az egészség összefüggést mutat a szervezetben élő baktériumok egészséges egyensúlyával. Megállapította, hogy a székletmintából izolált baktériumok összetétele és az egészségi állapot között igen szoros összefüggés van. Híres mondását megőrizte az utókor: „A halál a vastagbélben kezdődik.”

Mecsnyikov mondta ki először, hogy a bennünk élő jó baktériumoknak nagyobb arányban kell jelen lenni, mint az ártó hatásúaknak.
Nem ő volt az egyetlen az orvostörténelem első nagy alakja, aki hasonló megállapításra jutott a páciensek állapotának megfigyelése alapján:

Minden betegség a bélből ered.
Hippokrates
A halál a belekben lakozik.
Paracelsus
Az elmebaj kiindulási pontját általában a gyomor és a belek környékén kell keresni.
Philippe Pinel

A tudomány egyre inkább alátámasztja, hogy az emberi betegségek 90%-a a gyomor-bélrendszer működési zavaraival összefüggésben áll. A gyomor-bélrendszer működési zavarai pedig szorosan korrelálnak a bennünk élő barátságos és ellenséges baktériumok arányával.
Visszájára fordítva mondhatjuk azt is, hogy az egészséget és jó közérzetet is a gyomor-bélrendszer állapotának rendezésével tudjuk megalapozni.
Nyilvánvaló, hogy az egészséges gyomor-bélrendszeri működés alapja az egészséges mikroflóra.

Ha tükörbe nézünk, aligha jut eszünkbe, hogy akit látunk, az a testi sejtek és mikróbák által közösen alkotott ökoszisztéma, élő rendszer.
Tehát sejtekből és mikrobákból állunk, és a mikróbák vannak többen.

A mikróbák alatt dominálóan baktériumokat kell érteni, de vannak gombák és egysejtű élőlények is a szervezetünkben. Az elnevezésük eléggé zavaros. A legtöbben bélflóraként hivatkoznak rájuk, és többségük valóban a bélben lakik, de ott vannak az emésztőcsatorna bél feletti szakaszaiban is kezdve a szájüreggel és a garattal. Benépesítik a bőrt, a kötőhártyát, a hallójáratot, a légutainkat és a hüvelyt is. Gyakorta hívjuk őket élőflórának, és főképpen ha a genetikai hatásaikkal összefüggésben beszélünk róluk, akkor mikrobiomnak.

Költői kérdés: vajon milyen állapotban van a mikroflóránk?

Átfogó képet adó hazai study a lentebb hivatkozott 2004-es óta – tudomásom szerint – nem készült.
A bélflóra összetételének leképezésére szolgáló széklet genomikai vizsgálatok pedig az ár miatt nem alkalmasak az aktuális helyzet tisztázására és a változások monitorozására.
A legutóbbi felmérés 2004-ben látott napvilágot az MTKI /Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet/ és a Pécsi Tudományegyetem közös, három éves kutatása eredményeképpen. Drámai képet vázol fel az akkori hazai viszonyokról. Prof. Dr. Figler Mária klinikai főorvos, kutató részt vett ebben a felmérésben, és egy olyan előadásában, melyre külön szeretném felhívni a figyelmed, kitért a részletekre: nevezetesen a hazai lakosság bélflórájában mindössze 12% a hasznos, probiotikus baktériumok aránya az egészséghez minimálisan szükséges 45%-hoz képest. A helyzet pedig nyilvánvalóan nem javult azóta, sőt…

Ezt a videót – kérlek – feltétlenül nézd meg. A probiotikus témával összefüggő rész 14 perc 17 másodpercnél kezdődik, míg az említett vizsgálat eredményét bemutató részt 15 perc 27 másodpercnél találod:

A számunkra élettanilag kedvező baktériumokat probiotikus baktériumoknak hívjuk, a belőlük készített étrend-kiegészítők a probiotikumok.
A probiotikus baktériumok táplálékául szolgáló anyagokat pedig prebiotikumnak hívjuk. Azok a készítmények, melyekben pre- és probiotikus összetevők is vannak, a szimbiotikumok.

Bár a jótékony baktériumokkal való együttélés evolúciós léptékben is régóta fennálló helyzet, annak, aki most döbben rá éppen, eléggé sokkolóan hangzik. Óriási számuk ellenére tömegük csak másfél-két kilónyi, hiszen többségük sokkalta kisebb a humán sejteknél. Szervezetünk velük történő megosztása, helyesebben a velük történő életközösség kialakítása a születésünkkor kezdődik, és élethossziglan tart.

Itt mindjárt meg is kell állnunk, hogy tisztába tegyük a dolgokat. A XIX. század tudományos áttörései alapján a baktériumokat ez idáig ellenségként tartottuk számon.
Kétségtelenül vannak olyan baktériumok, melyek akár halálos kimenetelű fertőzéseket képesek okozni, de a baktériumok sokkal nagyobb hányada barátságosan viselkedik a szervezetünkkel, azzal szimbiózis nevű társulást alkot, vagyis egy olyan életközösséget, melyben mindkét fél kölcsönösen jól jár a másik társaságával.

Az emberi bélrendszerben élő mikrobák összességét akár önálló szervként is felfoghatjuk. Létfontosságú szervként, amely nélkül nem létezhetünk.
Mondhatjuk azt is, hogy kölcsönösen egymásra vagyunk utalva, egészségünk a másik egészségén múlik.

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján kezd kirajzolódni annak a megközelítésnek a létjogosultsága, hogy a flóránkkal összefüggésben legalább annyira fontos a jótékony mikrobióták pótlása, mint a kártékonyak szükség szerinti elpusztítása.
A jótékony, támogató baktériumok segítenek minket a kártékonyak mennyiségének kordában tartásában. A jótékony flóra-összetevők pótlása sokkal kifizetődőbb stratégia hosszú távon, míg sürgős esetben valós megoldás az antibiotikus terápia.

Nyilvánvalóan be kell vonni az embereket saját egészségük menedzselésébe, annak pedig egyik fundamentuma a mikroflóra élethossziglani karbantartása.
Annál is inkább, mert például egy sor allergiás probléma, vagy emésztőrendszeri panasz tekintetében az emberek hozzászoktak a bajaikhoz.
Konkrét eseteket tudok, amikor a gasztroneterológiai kivizsgálás negatív eredménnyel zárult, ezért a beteg belenyugodott abba, hogy a puffadása, gyomorégése, hasi görcsei, hasmenése „normális”, az élete velejárója.
Nyilván egy endoszkópos vizsgálat nem képes a mikroflóra állapotát felmérni.

Az emésztőrendszer – ha jól működik, akkor csendben teszi a dolgát. Nem okoz tünetet.
Ha tünettel jár az emésztés, és a kivizsgálás negatív, feltételezhető, hogy az érintett bélflórája rossz, ellene dolgozik.

Az elmúlt pár évben rengeteg kutatási anyag látott – és folyamatosan lát – napvilágot a témában, ennek ellenére a bélflóra jelentősége nemhogy a köztudatba nem ment át, az orvosi köztudatba se került be.

MITŐL GYENGÜL AZ ÉLŐFLÓRÁNK?

Attól, hogy a kialakítása és/vagy élethossziglani, folyamatos pótlása nem valósul meg, illetve attól, hogy számos behatás pusztítja.

Honnét kerülnek belénk a támogató baktériumok?

  • a szülőcsatornán történő átjutáskor az újszülött kortyol az anya hüvelyváladékából
  • anyatejes táplálás során
  • ételek és italok által

 

A BAKTÉRIUMOKNAK CSAK KIS HÁNYADA KÓROKOZÓ = PATOGÉN

Mégis ez alapján gondoltunk rájuk eddig. Ha legcsekélyebb gyanúnk támadt, antibiotikumok szedéséhez folyamodtunk. Lehetnek olyan szituációk, amikor ez indokolt, de eltúloztuk az antibiotikum-használatot.
A baktériumokra sokkal inkább úgy érdemes gondolnunk, mint barátokra, amelyek benépesítenek minket.

MILYEN MÓDON SEGÍTENEK MINKET A JÓTÉKONY BAKTÉRIUMAINK:

Segítik az emésztési és felszívódási folyamatokat.
Védelmet jelentenek a kórokozó mikrobákkal szemben.
Segítenek a méregtelenítésben, a táplálékkal felvett és az emésztés során keletkező toxinok jelentős részét semlegesíti – csökkentve ezzel a máj terhelését.
Szabályozzák az immunrendszer működését.
Enzimeket és ingerület-átviteli anyagokat termelnek (pl. szerotonint).
Képesek csökkenteni a gyulladás mértékét.
Szabályozó hatással vannak a hormonrendszerre.

MITŐL LESZÜNK, MITŐL VAGYUNK BETEGEK?

AZ ESETEK JELENTŐS RÉSZÉBEN ATTÓL, HA A MINKET VÉDŐ ÉLŐFLÓRA MEGGYENGÜL, ÉS KÉPTELEN ELLÁTNI A MEGFELELŐ MÉRTÉKBEN A SAJÁT VÉDELMÉT ÉS EZÁLTAL A MI VÉDELMÜNKET.

AZ ÉLŐFLÓRA A LEGFONTOSABB IMMUNSZERVÜNK.

A KÖZGONDOLKODÁSBAN MA MÉG AZ SZEREPEL, HOGY ANTIBIOTIKUS KÚRA MELLÉ AJÁNLOTT CSAK PROBIOTIKUM SZEDÉSE. NEKÜNK PEDIG AZT KELL MEGÉRTENÜNK, ÉS MÁSOKKAL IS MEGÉRTETNÜNK, HOGY A PROBIOTIKUMOK MINDENNAPI PÓTLÁSA LÉTSZÜKSÉGLET, KIEMELKEDŐ JELENTŐSÉGŰ.

Tudom, hogy léteznek bevált ajánlások, de vajon hatékonyak-e, vagy a reklám költségek miatt kerülnek annyiba, mely alapján okkal gondolhatnánk, hogy jók is.

Ebben a kategóriában is se szeri, se száma a látszatmegoldásoknak. A több neves gyártó silány készítményeit lebuktató, a FÉBÉSZ /Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi szövetség/ által finanszírozott, akkreditált laboratórium által elvégzett teszt eredményét ugyan már eltüntették a megfelelő érdekkörök. Tehát a konkrét adatokat az interneten már nem lehet megtalálni. Akit viszont érdekel, hogy amit ajánl a betegeinek, az hatékony-e, vagy a szemétdombra való, annak el tudom küldeni a vizsgálat lementett összefoglalóját.

Ezzel szemben a praxisomban alkalmazott – megfelelő hatékonyságú készítménnyel végzett – bélflóra pótlás mindig kedvező eredménnyel, a páciensek megelégedésével zajlott.

Nézzük meg, hogy milyen szempontok szerint érdemes bélflóra regenerálót ajánlani. Mert ugye az ajánlás a mindennapi tevékenységünk szerves részét kell hogy képezze:

Fontos, hogy a készítmény lehetőleg ne egyetlen baktériumtörzset tartalmazzon. Amennyiben több törzset is magába foglal, úgy azok lehetőség szerint szinergisták legyenek. Nagyon fontos az egy adagban lévő baktériumok csíraszáma – sok olyan készítmény található, mely mindössze néhány millió csírát tartalmaz, holott a sikeres pótlás esélyét a tízmilliárdos nagyságrend teremti meg. Fontos az is, hogy a baktériumok ne csak szám szerint legyenek meg, hanem életképes, szaporodóképes egyedekből álljon a termék. Kifejezett garancia a jó minőségre és a termék tájékoztatóján feltüntetett adatok valódiságára a GMP-minősítés. Ennek hiányában a feltüntetett adatok valóságtartalmát semmi nem garantálja.

Vajon van-e nekünk orvosoknak megfelelő információnk a piaci résztvevőkről ahhoz, hogy betegeinknek a legjobbat tudjuk javasolni? Nem értékesítői presszióra gondolok.

Számomra a hálás betegek visszajelzései a legmegbízhatóbb információk.
Hosszas szelekció után rátaláltam arra a hazai gyártóra, melynek a készítményei minden tekintetben kifogástalannak és abszolút hatékonynak bizonyultak.
Amennyiben érdekelnek a konkrét részletek, kérlek keress meg e-mailben a drczinege@gmail.com fiókra írt levélben, vagy sms-ben a 30 / 376 21 97-es számon.