A sejtmembránok

Abban egyetért a tudomány, hogy a legtöbb beteget érintő és a legtöbb halálos áldozatot szedő népbetegségek közös nevezője a szubklinikai, lappangó, alacsony intenzitású gyulladás. Ezen gyulladások a lezajlásuk fázisaitól függően sokszor labortesztekkel sem tetten érhetők, így az orvosi gyakorlatban nehezen mérhetők.

A hazai szakmai irányt adó tudósaink közül Prof.Dr. Figler Mária egy az MTA-n a Magyar Tudomány Ünnepe keretében 2016. november 24-én http://www.vht.hu/uploads/Figler.mtu_2016.pdf elhangzott előadásával hívom fel a figyelmed arra a tudományosan igazolt tényre, hogy a sejtmembránok összetételének megváltozása, az omega-6 zsírsavak jelentős többlete melletti omega-3 hiány nagy mértékben felel a szubklinikai gyulladásokért, melyek számos kórállapot közös patogenetikai bevezetői-előidézői.

Az alábbi kép az ő prezentációjából származik, melyet az interneten bárki megtalálhat:

Táplálkozásunk mára hatalmas változások során ment át. Ételeink túlnyomó része tetemes túlsúlyban tartalmazza az omega-6 összetevőket az omega-3 zsírsavak egyidejű hiánya mellett. Ennek megfelelően a sejtmembránokban is megjelent az omega-6 arány jelentős növekedése az omega-3 csökkenésével egyidejűleg.

Határozott meglátásom és tapasztalataim alapján a sejteket burkoló membránok megváltozott összetétele a legalapvetőbb ok a mindent tönkretevő, a krónikus betegségek alapjául szolgáló szubklinikai gyulladásoknak, illetve az intracelluláris membránok diszfunkciói felelnek számos nehezen felderíthető etiológiájú kórképért.

A klientúrában és az ismerősi-baráti körben többen is rendkívül egészségtudatosak, és olyan elképesztő komplexitásban igyekeznek a szervezetüket támogatni, amire csak nagyon kevesek képesek. Ehhez képest közülük azoknál, akiknél a celluláris membránok hibáinak rendezése elmaradt, az eredmények elszomorítóak. Ebből logikusan következik az, hogy a szervezet állapotrendezésének fundamentuma az ideális membrán összetétel megteremtése és fenntartása.

A TÉMÁVAL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ PROBLÉMÁK:

I.) A gyógyítók jelentős részéhez el sem jutott még az információ, helyesebben fogalmazva az pláne nem, hogy a celluláris membránok összetételének optimálissá tétele minden egyéb egészségmegőrző törekvésnél sokkalta fontosabb és eredményesebb, következésképpen abszolút prioritása kell legyen.

II.) A sejtfali összetétel rutinszerű mérésére korábban nem álltak rendelkezésre laboratóriumi mérések. Mostanra megjelent egy kiemelkedően értékes adattartalommal szolgáló vérteszt, mely eddig elkerülte az orvostársadalom érdeklődését.

III.) Ha a gyógyító és a beteg komolyan is vette az omega-3 pótlás jelentőségét, szinte 100 %-ban látszatmegoldást jelentő készítménnyel történt a pótlás, mely nem hozta a várt eredményeket.

FUNKCIÓK, MELYEKRE HATÁSSAL VAN AZ OMEGA-6 : OMEGA-3 ARÁNY RENDEZÉSE:

1.) A sejtek ideális feszültségének megtartása minden élettani folyamat alapja.

2.) A membránokon keresztül valósul meg a sejtek tápanyagfelvétele és a felesleges anyagok kiürítése. Ha ezek a folyamatok megakadnak, abból komoly bajok származnak.

3.) Külön pontba tettem a sejtfalak oxigén-áteresztő képességét. Szeretném, ha ennek kitüntetett figyelmet szentelnénk.
A gyakorlatban vizsgáljuk a légutak áteresztő-képességét, a keringési paramétereket, vér összetételét (megfelelő vvt szám és haemoglobin-érték), a szaturációt, de az oxigénnek a vérből el kell jutnia a mitokondriumok belsejébe. Ehhez pedig membránokon át vezet az út. A telített zsírok nem reaktívak, ezért az oxigénnel nem lépnek kapcsolatba. Arra, hogy az oxigén át tudjon jutni a sejtek belsejébe, a cisz állású kettős kötések adnak lehetőséget.

4.) Nagyon, de nagyon sok a nem specifikus idegrendszeri probléma. Bár nem hangzik túl költőien, a sejtjeink elektronikai rendszerekként is felfoghatók. Ha egy televízióban, vagy számítógépben egy alkatrészt kicserélünk egy nem oda valóra, csak majdnem olyanra, mint az eredeti, az egész készülék működése meg fog változni. Ha az idegsejtek falát nem a megfelelő összetétel jellemzi, megváltozik a működésük, de azt nem biztos, hogy a megváltozott működésekből fakadó jelenségeket egyetlen diagnózis alá be tudjuk sorolni. Nagyon variábilisak a kimeneteli lehetőségek.

5.) A hormonrendszeri problémák jelentős részénél akkor kezdtem el sikereket elérni, amikor a sejtfali összetétel rendezése kapott prioritást. Nyilván azért, mert az optimális összetétel optimalizálja a receptivitást. A külső celluláris membránban úszva a receptorok pozíciójára nyilvánvalóan hatással kell legyen a membrán összetétele. Ezt megfigyeltem inzulin-rezisztencia esetében, mely feltételezhetően legalább a lakosság egyhatodát érinti Magyarországon. A másik problémakör az ösztrogén-dominancia, mely az arra érzékeny sejtekben okoz feszültséget; hölgyek esetében a mell, a méh és méhfüggelékek esetében, férfiaknál a prosztatában. A progeszteron pótlása eléggé korlátozott lehetőségeket ad, ezzel szemben a sejtfali receptivitás optimalizálása hihetetlen lehetőségeket rejt. A harmadik csoport a pajzsmirigy hormonok hibás észleléséből, a részleges hormonérzéketlenségből származó eseteké, ahol szintén komoly esélyt hordoz az ideális membrán-összetétel megteremtése.

6.) A hemosztázis bizonyos zavarait is ide sorolhatjuk. Gondolom senkit nem kell arról győzködnöm, hogy az érintett betegek száma exponenciálisan nőtt az elmúlt évek során.

ÁLLÍTÁSOKAT NEM TEHETEK, TAPASZTALATOKAT NEM OSZTHATOK MEG,

ÍGY KÉRDÉSEKET TESZEK FEL:

Speciális eszközökkel végzett méréseim szerint gyakori probléma a keringési zavarok (magas, vagy ingadozó vérnyomás, migrén, TIA) hátterében az érfalak irritabilitása, mely érkaliber-ingadozásokat eredményez.

Vajon van-e értelme ilyenkor az omega-6/3 arány mérésének és rendezésének?

Cerebrovascularis és cardiovascularis problémák esetén vajon van-e értelme az omega-6/3 arány mérésének és rendezésének?

Hangulati, mentális és pszichés zavarok esetében vajon van-e értelme az omega-6/3 arány mérésének és rendezésének?

Bőrbetegségek (ekcéma, dermatitis, psoriasis) esetében vajon van-e értelme az omega-6/3 arány mérésének és rendezésének?

Idegrendszeri betegségek (demenciák, depresszió, Parkinson-kór, stb.) esetében vajon van-e értelme az omega-6/3 arány mérésének és rendezésének?

Allergiás és légúti obstrukcióval járó kórképek esetében vajon van-e értelme az omega-6/3 arány mérésének és rendezésének?

Ismeretlen eredetű gyulladásos kórképek esetében vajon van-e értelme az omega-6/3 arány mérésének és rendezésének?

Hormonális problémák /lásd a fentebbi 5. pontban leírtakat/ vajon van-e értelme az omega-6/3 arány mérésének és rendezésének?

Daganatos problémák esetében vajon van-e értelme az omega-6/3 arány mérésének és rendezésének?

Ide kívánkozik Otto Warburg munkásságából az aerob és az anaerob sejtanyagcsere különbségének megemlítése. Az egészséges sejtműködés alapfeltételei közé tartozik az aerob sejtanyagcsere, melynek feltétele a sejtek megfelelő oxigén-ellátása. Ehhez a sejtmembránnak fel kell venni és a sejt belsejébe juttatni az oxigént. E folyamat alapfeltétele a megfelelő membrán-összetétel /lásd a fentebbi 3. pont/.

A MEGOLDÁS:

3 olyan cégre találtam, mely igazolhatóan megfelelő minőségű és összetételű készítményt gyárt.
Közülük egynek van olyan elképesztő, feltáró adattartalommal rendelkező vértesztje, mely abszolút kiemeli őt a riválisai közül. A kapott adatok kész összefüggéseket tárnak fel például a sejtmembrán áteresztő-képességére, vagy a mentális funkciókra vonatkozóan, de még számos lehetőséget jelentenek a probléma-halmaz további fejtegetésére.

Az eddig elvégzett 332 ezer vérteszt eredményeinek elemzése sem volt elegendő arra, hogy a tudomány befogadja az eddig kapott eredményeket… Ezért az általam preferált cég belekezdett a megfelelő tudományos kautélák mentén történő kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálatba. Az eredmények 2020-ra várhatók.

A saját praxisomban kapott mérési adatok is nagyon sok összefüggésre rámutattak.
Azt gondolom, hogy betegeink és saját magunk érdeke is egyben, hogy felfrissítsük, aktualizáljuk a tudásunkat a szervezet száraz tömegének nem kis hányadát adó zsírsavak tekintetében.

Aki hozzám hasonlóan – első ránézésre – unalmasnak gondolja a témát, azt jó értelemben véve ki kell ábrándítanom.

Hihetetlenül izgalmas téma, mert több aspektusból is betekintést nyújt a mai kor legelterjedtebb és egyben legpusztítóbb betegségeinek patogenetikai hátterébe.

A szándékom mindazon kollégák a téma közös átgondolásába történő bevonása, akiktől nem áll távol az a fajta hozzáállás, hogy a rájuk bízott betegek állapotának javulásán, a primer és szekunder prevencióban észlelt változások mátrixának értelmezésén keresztül hozzájáruljanak a gyakorlati tudás kibővítéséhez.

Gyakorlatilag minden a kezünk ügyében van ahhoz, hogy epidemiológiai megközelítéssel vizsgálódhassunk, és közös gondolkodással új irányokat találhassunk betegeink állapotának valós jobbá tételére. Magyarán ha betegeink érdekében – akinél csak lehet – elvégezzük a vértesztet és a feltárt egyensúlytalanságokat rendezzük, majd a betegek állapotában bekövetkezett változásokat regisztráljuk és rendszerezzük, az egész népességre kiterjeszthető ajánlásokat tudunk megfogalmazni egy olyan korban, amikor több a beteg, mint valaha.

Amennyiben szeretnéd tudni a folytatást, kérlek keress meg e-mailben a drczinege@gmail.com fiókra írt levélben.